Wolf Richárd

Szent Pál himnusza, amelyet végigvettünk, lehetőséget ad arra, hogy áttérjünk a házastársi szeretetre. Ez az a házasság szentsége által megszentelt, gazdagított és megvilágosított szeretet, amely egyesíti a házastársakat. „Érzelmi”,spirituális és önzetlen egység, amely magába foglalja a barátság gyengédségét és az erotikus szenvedélyt, és akkor is megmarad, amikor az érzelmek és a szenvedélyek elcsitulnak. XI. Piusz … Olvass tovább

Az egész családi élet az irgalmasság „legelője”. A család minden tagja a kellő gondossággal fest és ír a másik életében. „Krisztus levele vagytok, amelyet mi írtunk, nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével”. Mindegyikünk „emberek halásza”, aki Jézus nevében veti ki a hálót a többiek felé, vagy földműves, aki – jóra ösztönözve őket – dolgozik … Olvass tovább

Minden egyes embert segíteni kell, hogy megtalálja a maga módját, ahogyan részese lehet az egyházi közösségnek, hogy érezhesse: rá is vonatkozik a „ki nem érdemelt, feltétlen és ingyenes” irgalmasság. Senkit nem szabad örökre elítélni, mert ez nem az evangélium logikája! Nemcsak az elvált és újraházasodottakra gondolok, hanem mindenkire, legyen bármilyen helyzetben. Nyilvánvaló, hogy ha valaki … Olvass tovább

„Az Írás és a Hagyomány lehetőséget teremt, hogy bizonyos mértékben megismerjük a Szentháromságot, aki családias vonásokkal tárja fel magát előttünk. A család Isten képmása, aki személyek szeretetközössége. Megkeresztelkedésekor az Atya hangja szeretett Fiának nevezi Jézust, és ebben a szeretetben megadatott nekünk, hogy felismerjük a Szentlelket. Jézus, aki kiengesztelt önmagában mindent, és megváltotta az embert a … Olvass tovább

Magamévá teszem sok szinódusi atya megfontolását, akik ki akarták fejezni, hogy „azokat a megkeresztelteket, akik polgárilag elváltak és újraházasodtak, különféle lehetséges módokon jobban integrálni kell a keresztény közösségekbe, kerülve mindent, ami botrányt okozhatna. Lelkipásztori kísérésük kulcsa az integráció logikája: ne csak tudják, hogy Krisztus testéhez, vagyis az Egyházhoz tartoznak, hanem erről örömteli és termékeny tapasztalatuk … Olvass tovább

A szentség nem „dolog” vagy „erő”, mert valójában maga Krisztus az, aki „elébe jön a keresztény hitvestársaknak. Velük marad és erőt ad nekik, hogy fölvegyék keresztjüket és így kövessék őt, bukásaik után fölkeljenek, bocsássanak meg egymásnak, egymás terhét hordozzák. A keresztény házasság jel, amely nemcsak azt mutatja meg, hogy Krisztus mennyire szerette Egyházát a kereszten … Olvass tovább

Való igaz, hogy „az anyaság a legerősebb ellenszer az önző individualizmus terjedésével szemben. Az anyák az élet szépségének a tanúi. Kétségtelen, hogy „egy anyátlan társadalom embertelen társadalom volna, mert az anyák mindig, még a legnehezebb pillanatokban is éreztetni tudják a gyöngédséget, az odaadást, az erkölcsi erőt. Gyakran az anyák adják át a vallásgyakorlás legmélyebb értelmét: … Olvass tovább

Az idő múlásával a testvérek közötti kapcsolat elmélyül, és „a testvériség köteléke, amely a családban a gyermekek között kialakul – hogyha a mások iránti nyitottságra nevelés szellemében kerül erre sor -, a szabadság és a béke nagy iskolája. A családban a testvérek között tanuljuk meg az emberi együttélést. Ennek talán nem vagyunk mindig a tudatában, … Olvass tovább

Öregkoromban se taszíts el magadtól, akkor se hagyj el, ha erőm elfogy” (Zsolt 71,9). Az idős ember kiáltása ez, aki fél az elfeledéstől és a megvetéstől. Ahogyan Isten hív, hogy legyünk eszközei a szegények kéréseinek meghallgatásában, úgy azt is várja tőlünk, hogy halljuk meg az idősek kiáltását.Ez szól a családoknak és a közösségeknek is, mert … Olvass tovább

Ebben az összefüggésben szólnom kell még arról, hogy ha a család az élet szentélye, ahol az élet fakad és gondozzák azt, gyötrő ellentmondást képez az a tény, hogy olyan hellyé is tud válni, ahol tagadják és megölik az életet. Az emberi élet akkora érték, és az anyja ölén növekedő ártatlan gyermek élethez való joga oly … Olvass tovább