Sok házaspárnak nem lehet gyermeke. Tudjuk, hogy mindez mennyi szenvedéssel jár. Másrészt azt is tudjuk, hogy „a házasság nem csupán az életadásra lett alapítva. (…) Ezért akkor is, ha a sok esetben forrón óhajtott gyermekáldást nélkülözniük is kell, a házasság megmarad mint teljes életközösség, s megőrzi értékét és fölbonthatatlanságát. Ezenfelül „az anyaság nem kizárólag biológiai adottság, hanem különböző módokon fejeződik ki”.
Kérdések:
- Ismerek-e olyan házaspárt, akik gyermekért imádkoznak?
- Támogatom-e őket imáimmal?
- Tiszteletben tartom-e, hogy ez súlyos teher számukra? (nem kérdezgetem őket, nem tolakodom)
- Mennyire vagyok hálás a rám bízottakért?