Az etikai nevelés olykor a magárahagyottság, a csalódás, a szeretethiány tapasztalatából fakadó megvetést vagy helytelen szülőképet vált ki. Az etikai értékekre rávetül az apa és az anya torzképe vagy a felnőttek hibái. Ezért a fiatalokat segíteni kell abban, hogy át tudják ültetni a valóságba az analógiát: az értékeket bizonyos nagyon példás személyek kivételesen megvalósítják, de tökéletlenül és különböző fokokon is megvalósíthatjuk azokat. Ugyanakkor, mivel a fiatalok ellenállása nagyon kötődik a negatív tapasztalatokhoz, végig segíteni kell e megsebzett belső világ gyógyulási folyamatát, hogy eljuthassanak az emberek és a társadalom megértésére és a velük való kiengesztelődésre.
Kérdések:
- Milyen példával indítom gyermekeimet(mutatok környezetemnek)?
- Segítem-e életből vett példákkal az elméleti tudást?
- Belátom, majd bevallom-e bukásaimat, bénázásaimat?
- Hogyan tudok gyógyulni lelki sebeimből?(ezzel is példát mutatok!)