A szinódusi atyák hivatkoztak az aktuális „kulturális irányzatokra, melyek mintha korlátlan érzelmességet erőltetnének, egy narcisztikus, ingatag és változékony érzelmességet, amely nem mindig segíti az alanyokat a nagyobb érettség elérésére”. Azt mondták, hogy aggódnak „a pornográfia és a test áruvá tételének terjedése miatt, amit az internet torzult használata is támogat”, és „azon személyek helyzete miatt, akiket prostitúcióra kényszerítenek”. Ebben az összefüggésrendszerben „a házaspárok olykor bizonytalanok, kétkedők, és nehezen találják meg a növekedés módjait. Sokan meg akarnak maradni az érzelmi és szexuális élet kezdeti stádiumaiban. A házaspár válsága megrendíti a családot, és a különélések és válások miatt súlyos következményei vannak a felnőttekre, a gyermekekre és a társadalomra nézve, mert elgyengítik az egyéni és társadalmi kötelékeket.”[16] A házastársi válságokat gyakran kezelik „elhamarkodottan, a türelem, a megbizonyosodás, a kölcsönös megbocsátás, a kiengesztelődés és az áldozat bátorsága nélkül. Így a tévedésekből új kapcsolatok, új párok, új egységek és új házasságok származnak, és bonyolult, problematikus családi helyzeteket teremtenek a keresztény döntés számára”.
Kérdések:
- Mire használom az internetet? Van-e korlátom eben? (időben, tartalomban?)
- Kihasználom-e családtagjaimat, ismerőseimet? Ha igen, észreveszem-e, javítom-e?
- Mennyit fejlődött kapcsolatom házastársammal, családtagjaimmal az elmúlt egy évben?
- Érzelem, vagy érzelgősség jellemzi a kapcsolataimat?
- Észreveszem e az apró töréseket?