2023/17.hét A felemelés öröme

Amikor valaki szeret, képes jót tenni másnak, vagy amikor látja, hogy a másik dolgai jól mennek, örül neki és megdicsőíti Istent, mert „Isten a jókedvű adakozót szereti” (2Kor9,7). Urunk különösen értékeli, ha valaki örül a másik boldogságának. Ha nem ápoljuk magunkban a képességet, hogy örüljünk a másik javának, hanem mindenekelőtt csak a saját szükségleteinkre koncentrálunk, arra kárhoztatjuk magunkat, hogy kevés örömmel éljünk, lévén hogy – miként Jézus mondta – „nagyobb boldogság adni, mint kapni” (ApCsel 20,35). A családnak mindig olyan helynek kell lennie, ahol, ha valaki valami jót tesz, tudja, hogy a többiek vele együtt fogják ezt megünnepelni.
Egymást felemelni- felvállalva a hibáival együtt.

Kérdés:

  • Mikor örültem utoljára mások boldogságának?
  • Tettem-e önzetlenül valakinek a boldogulásáért?
  • Jó “társaság” vagyok-e a családban, barátaim körében?