Korunk egyik csapása a drogfüggőség, amely számos családot gyötör, és gyakran az a vége, hogy szétrombolja azt. Hasonló a helyzet az alkoholizmussal, a játék- és egyéb függőségekkel is. A család lehetne a megelőzés és a jó szabályozás helye, de a társadalom és a politika nem fogja fel, hogy egy veszélyeztetett család „elveszíti reakcióképességét, hogy segítsen a tagjainak. E törés súlyos következményeit megfigyelhetjük a szétesett családokban: gyökerüket vesztett gyermekek, magukra hagyatott öregek, élő szülők árva gyermekei, tájékozódás és szabályok nélküli serdülők és fiatalok.”Ahogyan a mexikói püspökök jelezték, a családon belüli erőszaknak vannak szomorú helyzetei, amelyek termékeny táptalajt jelentenek a társadalmi agresszivitás számára, mert „a családi kapcsolatok magyarázattal szolgálnak az erőszakos személyiség kialakulására való készségre is. Az ilyen irányban ható családokban hiányzik a kommunikáció, alapvető a védekező magatartás, a családtagok nem támaszkodnak egymásra, nincsenek közös tevékenységeik, amelyek támogatnák a családi életben való részvételt, a szülők kapcsolata gyakran konfliktusos és erőszakos, a szülő-gyermek kapcsolatot ellenséges magatartásformák jellemzik. A családon belüli erőszak az alapvető emberi kapcsolatokban megmutatkozó ellenszenv és a gyűlölet iskolája.
Kérdések:
- Ismerek -e környezetemben hasonló problémával küzdő embereket?
- Én mennyire vagyok magányos?
- Tudok -e másokra támaszkodni?
- Tudok -e támaszt nyújtani másoknak?