„Gyarapítani és segíteni a másikat, hogy egyre inkább önmaga lehessen. Ezért a szeretet kézművesség. Amikor a Szentírásnak a férfi és a nő teremtéséről szóló részét olvassuk, először Istent látjuk, aki megformálja az embert, majd észreveszi, hogy valami lényeges hiányzik. Ezért megformálja a nőt, és akkor látja a férfi meglepődését: »Ó, hát itt van, ő az!« Ezután halljuk azt a csodálatos párbeszédet, amelyben a férfi és a nő kezdi megismerni egymást. Ugyanis a másik meglepetést okoz, még a nehéz pillanatokban is, és új ajtók nyílnak meg a találkozásra, mintha az most történne először, és minden új szakaszban újra »formálni« kezdi egyik a másikat. A szeretetnek köszönhető, hogy az egyik vár a másikra, és gyakorolja azt a kézművesre jellemző türelmet, amelyet Istentől örökölt.”
(Ferenc pápa – Amoris Laetitia, 221)
Kérdések:
- Mennyire türelmes a szeretetünk?
- Tudok-e minden nap úgy örülni a másiknak, mint Ádám Évának?
- Tudom-e és hogyan tudom építeni, formálni a másikat?