„Maga Jézus is szerény sorsú családban született, melynek hamarosan idegen földre kellett menekülnie. Belép Péter házába, ahol annak anyósa betegen fekszik (vö. Mk 1,30-31); engedi, hogy bevonják a halál drámájába Jairus és Lázár házában (vö. Mk 5,22-24.35-43; Jn 11,1-44); meghallja a naimi özvegy kétségbeesett kiáltását halott fia mellett (vö. Lk 7,11-15), elfogadja az epilepsziás gyermek apjának segélykérését egy kis vidéki faluban (vö. Mk 9,17-27). A saját házukban találkozik a vámosokkal, például Mátéval és Zakeussal (vö. Mt 9,9-13; Lk 19,1-10), és a bűnösökkel is, például az asszonnyal, aki beront a farizeus házába (vö. Lk 7,36-50).
Ismeri a családok félelmeit és feszültségeit, és beleszövi ezeket a példabeszédeibe: kezdve a fiúkkal, akik kalandot keresve elmennek otthonról (vö. Lk 15,11-32), a nehéz természetű és megmagyarázhatatlan magatartású fiúkig (vö. Mt 21,28-31), vagy az erőszak áldozatául eső gyermekekig (vö. Mk 12,1-9). Emellett gondja van a menyegzőre, ahol zavarba jönnek a bor hiánya (vö. Jn 2,1-10), vagy a meghívottak távolmaradása miatt (vö. Mt 22,1-10), mint ahogy ismeri egy pénzdarab elvesztésének nyomasztó érzését egy szegény családban (vö. Lk 15,8-10).” (Ferenc pápa – Amoris Laetitia, 21)
Kérdések
- Jézus sok szenvedő, nehézségben levő családot kísért és vigasztalt a Szentírásban. Hogyan vigasztalja, kíséri a ti családotokat?
- Milyen területeken van szükségetek ma az Ő megnyugtató jelenlétére?
- Vissza tudjátok -e idézni segítségeit az életetekben?